Most jelenleg sorozat nézős válságában vagyok. A South parkot szoktam naponta nézni, meg minden héten a Trónok harcát, de amúgy most semmit nem nézek. A Westworld-del próbálkozok, a harmadik résznél járok, de annyira nem kötött még le, pedig azt hallottam, hogy briliáns sorozat.
Általában annyira beleszeretek egy sorozatba, hogy ledarálok egy egész sorozatot egy max két hét alatt.Ilyenkor képes voltam egy nap alatt 7-8 részt is megnézni.Nálam ez úgy működik, mint a könyvnél. Vagy nagyon szeretem és ledarálom, vagy nagyon nem, és félbehagyom.
Így jártam a Vámpírnaplókkal, Trónok harcával, Walking Deaddel, Teen Wolffal, és igen, az Outlanderrel is így jártam. Elég érdekes története van, hogy miért is kötöttem ki ennél a sorozatnál, amikor még a könyveket sem olvastam.(TUDOM, HOGY NAGYON GÁZ, DE NEKEM TÚL HOSSZÚAK, DE EGYSZER TUTI RÁSZÁNOM MAGAM!)
A sorozatról már régóta tudtam, és mivel nagy sikere volt, és az AXN is sugározta, gondoltam adok neki egy esélyt. Az első rész nem volt rossz, de nem igazán kapott el a sorozat hangulata, ezért abbahagytam. Ez volt tavaly nyár körül.
Szerintem a sors akarta, hogy ismét nyáron kezdjek neki. Nyár elején, amikor érettségi szünet miatt voltam itthol, nagyon rákattantam a Trónok harca hetedik évadára, és szükségem volt egy sorozatra, ami ki tud kapcsolni, és másfelé terelni a gondolataimat.
Ismét belefutottam a sorozatba, ismét belekezdtem, és abba se hagytam az évad végéig. Két nap alatt kivégeztem a sorozatot, annyira elkapott a hangulat és a történet.
De én éppen emiatt szerettem. Talán csak én vagyok így ezzel, de én imádok valamin sírni, mert akkor tudom, hogy hatással van rám.
A fő és mellékszereplők is egyaránt a szívembe lopták magukat.
Imádtam magát a korszakot is, ezóta a sorozat óta álmom, hogy eljussak Skóciába. Tetszett, ahogy bemutatta az akkori emberek viselkedését, kultúráikat és szokásaikat.Tetszettek a babonás emberek, akik még mindig hittek a boszorkányokban.
Ami darabokra törte az én Fangirl szívem, az utolsó 2-3 rész volt. Aki látta a sorozatot, vagy olvasta az első részt, az tudja, miről beszélek. Egyszerűen....itt van minden.
Emberi kegyetlenség és brutalitás, küzdelem a lélek megtörése ellen, és sajnos átmeneti kudarc is... Tényleg nem tudom, hogyan írhatnék spoiler nélkül, mert ennél jobban ténleg nem tudom magam kifejezni.
Jamiért több okból is dobogott a szívem. Először is....vörös színű a haja...meg göndör... Igen ez pontosan azt jelenti, hogy először a hajába szerettem bele. A szerelme Claire-rel valami hihetetlenül volt ábrázolva a képernyőn. Az önfeláldozása a szeretteiért, az odaadása, meg hogy mennyi mindenen ment keresztül...Minden elismerést megérdemel.
A második évadban más helyszínekre is ellátogatunk, több a csatajelenet, és a vége ismét szívet tépő. Nekem egy picit jobban is tetszett is, mint az első évad. Megmutatja, hogyan küzd Jamie a démonjai ellen, milyen tragédiákon mennek még mindig keresztül, és hogyan próbálnak elkerülni egy múltban történt eseményt. Nem is írok többet, nem akarok spoilerezni.
Szeptember 10-én visszatér a harmadik évaddal a sorozat, én pedig spoileres kritikákkal fogok készülni. Addig is, akinek van kedve hozzá, ne habozzon, kezdjen bele! Szerintem nem feltétlenül szükséges a könyvek elolvasása a sorozathoz, szóval anélkül is bárki hozzákezdhet. Egyszer biztos rászánom magam a könyvekre, de sajnos nem mostanában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése