Jojo Moyes:Mielőtt megismertelek kritika

Kiadó:CARTAPHILUS KIADÓI KFT.

Oldalak száma:483

Borító:FÜLES, KARTONÁLT

Súly:392 gr

ISBN:9789632663852

Nyelv:MAGYAR

Kiadás éve:2016

Árukód:2679337 / 1155762

Fordító:Lányi Judit

Fülszöveg:
Louisa Clark elégedett az életével. Szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával együtt lakik. És talán még Patricket is szereti, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, Lou elvállalja egy harmincöt éves férfi gondozását, aki súlyos balesete után depressziósan és mogorván tölti a napjait. Will Traynor gyűlöli az életét. Hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínesnek tűnik. Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve sem találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és - pusztán a másik kedvéért - újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?

Értékelés:


Ezután a kritikám után biztos, hogy körözést fognak ellenem kiadni a rajongók, de én nem voltam teljesen oda meg vissza ettől a regénytől. Nem utáltam, de nem is tetszett annyira. Igazából egy kicsit csalódnom kellett, és lehet, hogy szégyen bevallani, de a film sokkal jobban tetszett egy bizonyos szempontból. Viszont nem bántam meg, hogy elolvastam, mivel bár nem vagyok az egész könyvvel kibékülve, azért voltak benne részek, amik magukkal ragadtak.

 Will állapota és a végleges döntése sokkal jobban ki lett fejtve a regényben, és én sokkal jobban megértettem, miért döntött úgy, ahogy. Amikor nekem műtve lett a lábam, én is ágyhoz lettem kötve, és utána is rengeteg gyógytorna várt még rám, és ha én azt az időszakot utáltam, nem tudom, hogy bírtam volna ki hat évet teljesen kiszolgáltatva más embereknek egy kerekesszékhez kötve. Biztos mindenkinek meg van a saját véleménye erről az egészről, az enyém ez. És lehet, hogy furcsa, de én Will szüleit em tudtam elítélni. Soha nem szeretnék hasonló helyzetbe kerülni, és fogalmam sincs, én mit csinálnék, de teljesen meg tudtam érteni a szüleit. Mindenkinek meg van a joga, hogy döntsön arról, hogyan szeretné élni az életét, és hogyan nem. Szóval maga a téma és a témának a kifejtése nagyon egyedi volt és tetszett. 

Ami még megfogott a regényben, az Louisa jellemfejlődése volt. Nagyon tetszett, hogy Will unszolására végre kilépett a komfortzónájából és belekóstolt a nagyvilágba. Igazából tényleg elég szomorú, mennyi mindent fel kellet áldoznia azért, hogy eltartsa a családját, és ha Will nem lett volna, valószínűleg nem is költözik el egyhamar a szüleitől. A közös jelenetek nagyon tetszettek, nálam mindent vitt a könyvben és a filmben is a táncolós jelenet az esküvőn. Will teljesen megváltoztatja Lout, és elhiteti vele, hogy sokkal jobban kell értékelnie az életét, és kihasználni minden lehetőséget, hiszen csak egy életünk van, és kötelességünk minél teljesebben megélni.

Akire kevés hangsúlyt fektettek a filmben, de nekem a könyvben szemet szúrt, azt Treena, Lou húga. Szegény lányt rettenetesen utáltam, és nem tudtam vele együttérezni azért, mert fiatalon lett terhes. Nem elég, hogy eltartatja magát meg a fiát Louval, de még el is várja a különleges bánásmódot, amiért neki van egy fia. Egy önző hisztérikaként jött át nekem, aki magán kívül nem sok mindenkire gondol é szeret a középpontban lenni. 

Összességében nem volt ez rossz regény, lehet, hogy az is volt a probléma, hogy már láttam filmben nem is egyszer, és már nem tudott elkapni a könyv hangulata, de nekem mégis hiányérzetem volt, amikor leraktam.Nálam 10/9 pontot kap a regény.

Augusztusi összegzés

Eltelt egy újabb hónap, búcsút mondhatunk a nyárnak. Az elmúlt hónapban 12 könyvet sikerült elolvasnom. Szerintem ez egy elég szép teljesítmény tőlem, pedig voltak közöttük eléggé hosszúak is. Voltak könyvek, amikbe egy életre beleszerettem, és akadtak, amikben csalódnom kellett, de összességében sikernek könyvelhetem el augusztust!

Az első helyen nekem három könyv kapott helyet. Igazából a legnagyobb hatással rám a Veled minden hely ragyogó  volt, de az Árnyalatnyi remény és a Sugar sem maradhat ki, mivel ezek is óriási könyv élmények voltak és belopták magukat a szívembe. Ezt a három regényt bárkinek tudnám ajánlani! Mindhárom témája komoly, és a regények erre is helyezik a hangsúlyt, nem a szerelemre, mint a legtöbb regény. Annyi biztos, hogy százas zsepi nélkül nem érdemes hozzálátni egyik könyvhöz sem. Mindhárom regény stand-alone, és mindhárom író számomra eddig ismeretlen volt, de tervezem elolvasni Ruta Sepetys másik regényét, és még idén jön Jennifer Niven másik regénye, amire valószínűleg szintén befizetek. Nálam ez a három regény 10/10* ért el.

Egy regény kapott tőlem 10/10 pontot, ami a 7esével Holly Goldbergtől. Igazából meglepett,mennyire tetszett a regény, mivel nem sok jóra számítottam. Igaz, hogy nem került be a top 3 könyvbe, de mégis kiemelkedő olvasmány volt a többihez képest. Nem is írnék többet róla,már a véleményező kritikában mindent leírtam. El kell olvasni ahhoz, hogy valaki megértse, miért is annyira jó.

Három 9.5 pontos könyvet olvastam, de az egyikről nem készítettem kritikát. Ez a három regény szintén nagyon tetszett, de valami plusz hiányzott belőlük, emiatt vontam le egy fél pontot belőlük. Ez volt a Simon és a homo sapiens lobbi, amiről nem készült kritika, de az egyik legjobb LMBT regény, amit eddig olvastam. A másik a Csendfolyó  amivel Brittainy C.Cherry bekerült az évi felfedezettek közé. A Lebegés és a Tűzeső is tetszett, de ez messze a legjobban sikerült regénye. A harmadik pedig az Egy font hús  ,aminek már készülök elolvasni a második részét, mivel nagyon tetszett az írónő stílusa, és azt mondják a második rész sokkal jobb, szóval mindenképp el fogom olvasni.

Volt egy 9 pontos könyvem is, ami szintén tetszett, és elég komoly témáról is szól, de nem voltam mindig kibékülve a főhősnő döntéseivel, és szerintem egy kicsit túl nagy hangsúlyt fektetett az írónő a romantikus szálra, és egy kicsit elnyújtottnak is éreztem, száz oldalt simán kihagytam volna belőle. Ez Rebecca Donovantől az Elakadó lélegzet. Nem rossz a regény, lehet valamikor újra fogom olvasni, de nem mostanában.

Egy könyv volt, amire 8.5 pontot adtam.Egy kicsit többet vártam tőle, túlságosan hosszú is volt, és néha elég unalmas is. A vége eléggé össze lett csapva, de mindennek ellenére fent tudta bennem tartani az izgalmat és feszültséget a legnagyobb részben. Ez Daniel Coletól a Rongybaba volt. Szerintem egy egyszer élvezhetős krimi, vannak sokkal jobbak ebben a kategóriában, de rosszabbak is. 

Két 8 pontos LOL könyvet is olvastam ebben a hónapban Kelly Oramtól. A Csókelvonó kockáknak és a Szívzűrterápia strébereknek könnyed olvasmányok voltak, már kellettek a hónap végére a sok komoly témájú könyvek mellé. Nem lettek kedvencek, de ezt már akkor sejtettem, amikor a kezembe vettem őket. Fiataloknak biztos nagyon jó szórakozás, nekem már egy kicsit túl sok volt.

És az ebben a hónapban elolvasott legrosszabb regény díját a 7 pontos Gyönyörű sorscsapás kapja. A mondás szerint, ha valamiről semmi jót nem tudsz mondani, akkor inkább ne mondj semmit. Hát... olvastam ezerszer jobb romantikus és egyetemen játszódó regényeket, szóval engem nem tudott levenni a lábamról. De biztos van, akinek tetszik, de az sajnos nem én vagyok.

Nahát ennyi lett volna az én augusztusi olvasmányaim összegzése. Remélem a szeptember is ilyen tartalmasan fog eltelni. Olvassatok ti is sokat idén ősszel is!