Sophie Jackson:Egy font hús kritika

Kiadó:Libri Könyvkiadó Kft.

Oldalak száma:527

Borító:FÜLES, KARTONÁLT

Súly:510 gr

ISBN:9789633108130

Nyelv:MAGYAR

Kiadás éve:2016

Árukód:2677505 / 1154622

Fordító:Lukács Andrea 

Fülszöveg:

 Wes Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát.
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őkethacsak a szerelem nem segít.
Sophie Jackson trilógiája a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Samantha Young rajongóinak kötelező.
Ő volt minden, amire szüksége lehetett.
Titok, harc és szenvedély.
16 évig várt rá.
Ő az, Barack

Kritika:

Szükségem volt már egy ilyen könnyed regényre. A molyon úgy van, hogy pénteken kezdtem el, de igazából csak hétfőn jutottam el az olvasásig. Nem tudom, miért halogattam, mert egyszerűen imádtam a regényt. Megfogott az írónő stílusa, a karakterek, a történet, és már egészen másképp látom a rabokat is. Ez távolról sem csak egy átlagos szerelmi történet. Lehet, hogy egy kicsit túl hosszú volt, de ezen kívül semmi negatívumot nem tudok felhozni.

Nagyon fontos szerepet kap a könyvben az emberek előítélete a foglyok iránt. Biztos mindegyikőjük követett el olyan dolgot, amivel rászolgált arra, hogy börtönbe jusson. De attól még nem kell állatként viselkedni velük, és lenézni vagy megvetni őket.

Vannak közöttük rablók és gyilkosok is, de olyanok is, akik azért loptak, hogy a családjuknak legyen miből enni. Azért ez a két eset nem ugyanaz, és igazságtalanság egy kalap alá venni a két esetet. Nem mindegy, hogy valaki szórakozásból lop és gyilkol, vagy a megélhetésért és túlélésért.

Carter tipikusan az a karakter, akit a nők a regény végére a szívükbe zárnak(mint ahogy én is). Ő is az a regényekben sokszor főszereplőként felhasznált srác, akinek isteni kidolgozott teste és tetkói vannak. Ennek ellenére mégis kimerem jelenteni, hogy az egyik legjobb megalkotott férfi karakter, és nem, nem csak a szexi külseje miatt!

Mondhatni ő is megjárta a hadak útját, mielőtt börtönbe került. Körülbelül hat éves kora óta folyamatosan járt a bíróságra, nevelő intézetekbe és börtönbe. Sem az apjának, sem az anyjának nem kellett, mindig azt éreztették vele, hogy csak egy púp mindenki nyakán,szeretetet csak a nagymamájától kapott.

Egyébként nagyon intelligens, szereti az irodalmat, de sajnos az eszével nem tud mit kezdeni, mivel sosem maradt sokáig egy helyen, nem tudta kihasználni a képességeit. Tizenkilenc hónapja van a börtönben, és hogy hamarabb kiengedjék, tanulnia kell és fejlődést kell mutatnia.

Kat karakteréért is nagyon oda voltam. Erős, okos és határozott személyiség, a ha valamit elhatároz, abban senki sem tudja megakadályozni. Az, hogy a börtönben tanított, nem tetszett sem az anyjának, sem a barátainak, ő mégsem hagyta, hogy mások befolyásolják a döntését.

Külön elismerés neki azért, mert ő nem bánt lekezelően a foglyokkal.Sőt! Örült, ha valamit taníthat nekik, és valahogy segíthet rajtuk.Ebben persze az apja halála is nagy szerepet játszik, mivel megígérte neki még a halála éjszakáján, hogy segíteni fog az embereken.

Akkor térjünk át a szerelmi szálra. Meg kellett őket zabálni. Nagyon tetszett a kezdeti oda-vissza csipkelődés. Nekem egy kicsit Katyre és Daemonre hasonlítottak. Carter volt a nagyképű, beképzelt, felfújt hólyag, Kat pedig a tökös csaj, aki nem félt visszavágni és beolvasni neki.

 – Klassz – vágta rá Carter, majd összehúzta a szemöldökét, amelyet Kat egyértelműen leereszkedőnek talált. – Csak nem egy szerencsesütiben olvasta ezt a szép mondatot?
Kat a férfi padjára támaszkodott, és teljesen hozzáhajolt. Cigarettaszagot érzett és a teste melegét.
– Nem. – sziszegte. – Csak tegye, amit kértem! Vagy különben ott az ajtó. De vigyázzon, hogy kiférjen rajta a nagy arcával, amikor távozik.

Aranyosak voltak, sokat nevettem rajtuk. Egyébként élvezettel olvastam a laza irodalom órákat, egészen biztos vagyok benne, hogy én is jobban szerettem volna az irodalom órákat, ha a tanárom egy kicsit fiatalabb és hm.....helyesebb lett volna.

Nem tudom, spoiler- e  vagy nem, de a kedvencem az volt,amikor  egy Shakespeare drámát elemeztek. Mindketten más véleménnyel voltak róla, és más szereplő volt belőle  kedvencük. Sajnos a címét nem jegyeztem meg, de Carter kedvence egy a vallása miatt elítélt zsidó volt, aki kiállt az igaza mellett, Katé pedig az ügyvéd, aki próbálta megmenteni a vádlottat. 

Tökéletesen kifejezte a kettejük közötti különbségeket, mennyire másképp látják a világot, de mégis mennyire passzolnak egymáshoz. 

Kaptunk rengeteg nagyon aranyos jelenetet. Volt itt motorozás, tengerparti kiruccanás, oreó keksz evés. Kaptunk néhány pikáns 18+-os jelenetet is, de még mielőtt valaki itt Szürke ötven árnyalatára gondolna, ez messze áll attól.

Nem haladtak gyorsan, tudták, hogy a tanár-diák kapcsolat miatt nem lehetnek együtt, de mivel a vonzalmuk szerelemmé vált, már nem tudtak tenni ellene. 

Ami még külön tetszett, az a Kat és az anyja között lévő kapcsolat. Fokozatosan épült ki fejezetről- fejezetre. Nem sok mindenben értettek egyet,Kat anyja elég sok mindenbe bele akart szólni a lánya életében, de végül is beletörődött, hogy nem tudja befolyásolni a döntéseit, és inkább elfogadta, minthogy eltávolodjon tőle.

Voltak remek mellék karakterek is, leginkább Max keltette fel az érdeklődésem, lehet, hogy a következő részt is elolvasom majd egyszer, mivel annak ő a főszereplője, és úgy hallottam, jobb mint az első rész.De mellettük még ott volt Riley és Nana is.

Összességében szerintem ez egy remek szerelmi történet, remek karakterekkel és fontos mondanivalóval a foglyokkal való viselkedéssel kapcsolatban. Néha tényleg túlságosan hosszúnak gondoltam, de ezen kívül nincs olyan hiba, amit említeni tudnék. Nekem 10/9.5 pontot ért.